A veteményes talajmunkái

Első feladatunk a  talaj megfelelő kialakítása. A talajmunka célja, hogy a talajt olyan állapotba hozzuk, amely a legmegfelelőbb a ültetendő növények számára, azaz, hogy jó levegő- és vízgazdálkodású legyen.
Az ásás legjobb ideje az ősz. Tegyük fel, hogy ez egy szűz talaj, amelyen évek óta, vagy egyáltalán nem történt zöldségtermesztés. Nagyobb területen érdemes talajvizsgálatot végeztetni, így pontos képet kapunk arról, hogy milyen állapotban van a talaj, mivel kell feljavítani, hogy az növényeinknek megfeljen. Ez már nagybb szakértelmet kíván, ezért most nem is szólok róla bővebben. Nem egy jól profitáló gazdaságot szeretnénk létrehozni, hanem egy hobbikertet, egy haszonkertet, amiből jóízűen falatozhat a család. Ősszel tehát gyomtalanítunk, szervestrágyázunk (szervestrágyát csak minden 3-4 évben dolgozzunk a talajba, körülbelül annyi ideig látja el tápanyaggal talajunkat. Vannak növények, amelyek kifejezetten kedvelik a trágyázott talajt, és vannak, amelyek nem tűrik azt. De erről majd később írok.), majd felássuk azt a területet, amit tavasszal hasznosítani szeretnénk. Az ásás után nem kell gereblyézni, télen a csapadék így jbban leszivárog, illetve a fagy majd megteszi a dolgát, szétporlasztja a megmaradt görönygyöket. Tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, csak gereblyézni kell, esetleg, ha a kelleténél tömöttebb, akkor átkapálni. Ezután hagyjuk a talajt pár napig pihenni, hogy kellően ülepedett talajt kapjuk. Jól megmunkált, mozsalékos, kellően nedves, megfelően ülepedett talaj a legmegfelelőbb a magvak vetéséhez. Ha nem szabadföldbe, hanem cserépbe, kaspóba vetünk, akkor figyeljünk oda, hogy kellően morzsalékos, jó nedvességtartó földet használjunk, ugyanis kicsi a földömeg, ezért gyorsan kiszárad. Ültetés előtt nedvesítsük át a földet annyira, hogy ha markunkban összeszorítjuk, nem áll ösze, hanem szétporlik A vetés utáni gyakori locsolás ugyanis cserepessé változtatja a talajfelszínt, ezért a magok nehezen kelnek ki. Legjobb a laza komposztföld, amelyet homokkal keverjünk össze. A tápanyagellátással ebben az időszakban még nem nagyon kell foglalkoznunk. A növények tápanyagszükséglete szétoszlik a tenyészidő teljes hosszára. Nem juttathatjuk ki a teljes tápanyagot a  tenyészidő elején, mert a növény nem tudja hasznosítani azt. Jobb esetben kárba vész a kijuttatott tápanyag, rosszabb esetben a növények is tönkremennek. Erről szólok a következő bejegyzésben..