Az ivaros szaporítási eljárások közül két csoportot említenék. Az egyik az állandó helyre történő magvetés, a másik a palántaneveléses módszer. Kizárólag helyre vetjük a zöldborsót, zöldbabot, sárgarépát, petrezselymet, céklát, retket, spenótot. Általában helyrevetéssel szaporítják, de néha palántázzák is a vöröshagymát, póréhagymát, csemegekukoricát, bimbóskelt. Helyrevetéssel és palántázással is szaporítják a paradicsomot, fűszerpaprikát, uborkát, tököt, brokkolit. Szinte mindig palántázással szaporítják a paprikát, dinnyeféléket, saláta- és káposztaféléket. Kizárólag palántázással szaporítják az étkezési paradicsomot, zellert, spárgát.
ÁLLANDÓ HELYRE VETÉS
Ebben az esetben a vetőmagot állandó helyére vetjük. Előnye, hogy olcsóbb és egyszerűbb, hátránya, hogy kevésbé kiszámítható a végeredmény, valamint hosszabb a tenyészidő.
Fontosabb vetési időpontok:
– Március elején, amikor a talajra már ki lehet menni, vetjük a kifejtő borsót, sárgarépát, petrezselymet, tavaszi fokhagymát, salátát, spenótot.
Borsó
Spenót
– Március közepén, 5-8 C-os talajhőmérséklet esetén vetjük a velőborsót, hónapos retket, levélzöldségeket, vöröshagymát, póréhagymát, káposztaféléket.
– Áprilisban, 10-12 C-os talajhőmérsékletnél vetik a fűszerpaprikát, kabakosokat, zöldbabot, nyári retket, csemegekukoricát, ipari paradicsomot, fűszerpaprikát.
– Június, júliusban már a másodvetésű növények jönnek szóba, amit egy előző kultúra után vethetünk. Ilyenkor is vethetjük a zöldbabot, sárgarépát, céklát, téli retket.
– Augusztusban vetjük az áttelelő vöröshagymafajtákat, az őszi spenótot, hónapos retket.
– Szeptember és októberben általában az áttelelő fajokat vetjük, mint spenótot, salátát, őszi fokhagymát.Kelés után, túl sűrű állomány esetén, 2-3 lombleveles állapotban ritkítani kell. A csomagolásokon általában szerepel a tő- és sortávolság, ezt próbáljuk meg beállítani.
PALÁNTANEVELÉS
Ebben az esetben a magokat nem a végleges helyükre, végleges tenyészterületükre vetjük. Előnye a koraiság, a kiegyenlített növényállomány, nagyobb termésátlag. Hátránya, hogy jóval költségesebb az állandó helyre vetésnél.
A palántanevelést kezdhetjük szaporítótálcába történő magvetéssel, amikor a kisebb méretű magokat egy pl. 30×40-es tálcába sűrűn vetjük, amelyeket majd kelés után, a sűrű növényállomány miatt tűzdelni kell. Erre a célra tápanyagban szegényebb, lazább szerkezetű földet használjuk. Kertészetekben lehet erre a célra bekevert földet kapni, de összeállíthatjuk mi is. Általános virágföldet keverjünk össze homokkal, vagy tőzeggel, nagyjából fele-fele arányban. A tőzeget nedvesítsük át, úgy keverjük össze a földdel. A vetés mélységét általában feltüntetik a csomagoláson, ezt vegyétek alapul. Kelés után a hőmérsékletet, ha van rá lehetőségünk, csökkentsük pár fokkal az első két-három levélke megjelenéséig.
Előbújtak
Paradicsom
Ebben az állapotban kerül sor a tűzdelésre, más néven pikírozásra. Ez azt jelenti, hogy kivesszük a két-három lombleveles növényeket a tálcából, kiválogatjuk és egyesével, v. kettesével, hármasával (fajtafüggő) átültetjük egy-egy palántanevelő cserépbe. Mint mondtam, ez lehet joghurtos pohár, tojástartó, kismérető cserepek, vagy palántanevelő tálca, amely mérete növényfajtól függően változhat. A nagyobb méretű magokat (paradicsom, paprika, tökfélék, káposzta) vethetjük rögtön ezekbe a kis poharakba, tálcákba, egyesével. Ebben az esetben ne a tápanyagszegény földkeveréket használjuk, amit a magvetésnél említettem, hanem magas humusztartalmú, jó víztartó képességű, tápanyagban gazdag anyagból (tőzeg, komposzt, stb.) készült palántanevelő földet. Erre a célra készített földkeveréket vehetünk készen is a kertészetekben.
Paradicsom
Patisszon
A palántanevelés időszaka február végén kezdődik. Ahhoz, hogy tudjuk, mikor kell a palántanevelést elkezdeni, tudnunk kell, hogy az egyes zöldségfajokat mikor ültethetjük ki a szabadba, illetve, hogy egy-egy zöldségfajnak mennyi a palántanevelési ideje, ami a magvetéstől a szabadba való kiültetésig tart. Ez növényfajtól és termesztéstechnológiától függően 4-12 hét között változik.
Főbb kiültetési időpontok:
– Február végétől március közepéig április elejéig ültetik a káposztaféléket
– Április végétől ültethető a paradicsom
– Május elején, közepén ültethető a paprika, fűszerpaprika, tökfélék, uborka, csemegekukorica palántája.
Egyes zöldségfajok palántanevelési időtartama:
– Paradicsom: 6-8 hét
– Paprika: 8-10 hét
– Spárgatök, cukkini: 5-6 hét
– Uborka: 4 hét
Tehát, ha pl. a paradicsom április végétől ültethető ki a szabadba, akkor a magvetést, palántanevelést 6-8 héttel előbb kell elvégezni, ami nagyjából március közepére tehető.
Palántanevelés során ügyeljünk a hőmérsékletre, fényviszonyokra, nedvességre. Igyekezzünk a növénynek szükséges optimumot biztosítani. Hőmérséklet szempontjából a 18-20 C elegendő lehet, azonban ehhez megfelelő
fényre is szükség van. Tegyük a palántákat az ablak közelébe, de az erős besugárzástól árnyékolással védjük őket. A palántaföld legyen mindig nedves, ne hagyjuk kiszáradni, de ne is öntözzük túl, mert az rothadáshoz vezet. Mielőtt végleges helyére ültetnénk a palántákat, edzeni, erősíteni kell őket. Ez azt jelenti, hogy néha szellőztessünk, kiültetés előtt tegyük ki őket a kertbe egy rövid
ideig, hogy szokják a napsugárzást, a szelet, stb. Egyre több időt töltsenek a szabadban, míg kellően ellenállóvá válnak. Üvegházakban ezt szellőztetéssel, a tetőszerkezet megemelésével, csúsztatásával oldják meg.