A paradicsom (Lycopersicon lycopersicum) a Solanaceae (burgonyafélék) családjába tartozik. Dél-Amerikából származik, egyéves, lágyszárú, öntermékenyülő növény. Olaszul pomo d’oro, ami aranyalmát jelent. Ebből arra következtetnek, hogy elsőként a sárga változat kerülhetett oda.
A világ legnagyobb felületen termesztett zöldségnövényünk egyike. A világon közel 150 millió tonna termést takarítunk be évente, nagyjából 4 millió hektárról. Magyarország ebből a területből kb. 3000 hektárt tudhat magáénak.
Megkülönböztetünk determinált, amelynek csúcsát virágzat zárja le, és folyton növő fajtákat, amely növekedése korlátlan, vagyis levelek és virágzatok váltogatják egymást. Termése bogyó, amely nagy alakgazdagságot mutat. Különböző színekben pompázik.
Növekedés jellege szerint
Különböző bogyó formák
Ökológiai igényei
Hőigény: Mérsékelten melegigényes növény. A Markov-Haev féle hőigény kategorizálásban a 22±7 ˚C-os csoportba tartozik.
18-22 ˚C-on egyenletes, gyors kelés
10 ˚C alatt leáll a növekedés
18-24 ˚C közötti hőmérséklet optimális a terméskötéshez
0 ˚C-on fagykárt szenved
34 ˚C felett megnő a sárga színanyagok színtézise, ezért nem pirosodik be a bogyó ott, ahol erős napsugárzás éri.
Összességében a paradicsomnak 25-30 ˚C-os nappali, és 16-20 ˚C-os éjjeli hőmérsékletre van szüksége.
Fényigény: Fényigényes, hosszúnappalos (legalább 12 órás megvilágítás) növény.
Vízigény: Közepes. A tömeges virágzás, terméskötés, termésfejődés időszakában megálálja az öntözést. Ekkor használja fel a teljes vízszükséglet felét. Ez az időszak nagyjából egész júliusra tehető.
Talajigény: Tápanyagban gazdag, humusszal, marhatrágya komposzttal dúsított talajt kedveli.
Termesztés
Ahogy azt az ‘Kezdődik a magvetés, palántanevelés’ c. cikkben már említettem, ha saját palántát szeretnénk nevelni, akkor a paradicsom magokat március elején-közepén el kell vetni. A növények 20-22 ˚C-os hőmérsékleten 6-8 nap alatt kikelnek. Ezt lehet biztosítani egy fűtött szobában, radiátor, vagy egyéb fűtőtest mellett. Mivel a csírázáshoz igényli a legmagasabb hőmérsékletet, kelés után, ha van rá lehetőség, 16-17 ˚C-on kell őket tartani az első lomblevelek megjelenéséig. Onnantól ismét 18-20 ˚C-ot kívánnak. Kelés után megfelelő fény is szükséges, ellenkező esetben a palánták megnyúlnak. A paradicsom szempontjából ez nem annyira vészes tényező, mert ennek a növénynek van egy olyan tulajdonsága, hogy járulékos gyökereket növeszt a szár azon részén, amely a földdel érintkezik. Ez azt jelenti, hogy kiültetésnél a palántákat a fölbe lehet süllyeszteni egészen a sziklevelek magasságáig annyira, hogy azok ne érjenek a talajhoz. A tervezett kiültetés előtt meg kell kezdeni a palánták edzését. Naponta tegyétek ki őket kicsit a szabadba, ami lehetőleg ne a déli órákban legyen, mert a napsugárzás megégetné őket. Ha szabadföldbe ültetjük, akkor a távolság 40 cm legyen a két növény között. Cserepes ültetés esetén az edényeket olyan távolságra helyezzük el, hogy a növények tudjanak szellőzni, illetve ne árnyékolják egymást nagyon. A kiültetett palánták kb. 1 hét alatt gyökeresednek be, akkor kezdenek el fejlődni. A folyton növekedésű paradicsomot érdemes karózni, a növekedéssel párhuzamosan a szárat a karóhoz kell kötözni.
Kötözés
Az oldalhajtásokat, amelyek a levélhónaljból törnek elő, le kell törni. Minél előbb, annál jobb, ugyanis a nagy oldalhajtások letörése, levágása nagy sebet hagy a növényen, így jobban kitesszük a fertőzés veszélyének. A folyton növésű paradicsomnak, ha elérte a kívánt magasságot, törjük le a hegyét. Így, már nem a növekedésre fog koncentrálni, hanem a bogyók fejlődésére. A palántáról ültetett paradicsom kb. július közepétől érik.
Paradicsomfajták
A paradicsom egy fajtagazdag zöldségnövény. Már az 1800-as években megkezdték a nemesítését. Megemlíteném Mészöly Gyulát, az ország nagy paradicsomnemesítőjét. Több államilag elismert paradicsomfajta köthető a nevéhez, mégpedig a ’Kecskeméti’ névvel kezdődő paradicsomfajták zöme.
Csoportosíthatunk növekedési forma szerint, bogyó alakja szerint, vagy a felhasználást alapul véve, kinek mire van szüksége. Igyekszem mindegyik típusból egyet-egyet bemutatni.
Paradicsomfajták, amelyeket kipróbáltam, és beváltak, idén is termesztésbe vonom őket:
’Vilma’ balkonparadicsom: Korai érésű, balkonládában is nevelhető paradicsom. Kis, gömbölyű termése finom, édes. Rengeteget termett.
Vilma
’San Marzano’: bőtermő, determinált növekedésű fajta. Vékony héjú, friss fogyasztásra, salátába, de sűrítménynek is kiváló.
San Marzano
’Lugas F1’: Folytonos növekedésű, ezért támrendszert igénylő fajta. Sok gömb alakú termést ad. Kemény, jó ízű paradicsom.
’Sultan F1’: Determinált növekedésű hibrid. Nagy (200 g) bogyója van, lapított. Friss fogyasztásra alkalmas húsparadicsom.
Paradicsomfajták, amelyek termesztésével idén próbálkozom meg először, kísérleti jelleggel:
’Green Zebra’: zöld-sárga csíkos paradicsom
’Golden Queen’ sárga paradicsom
’Black Krim’ orosz, fekete paradicsom
’Marmande’ húsparadicsom
Ezen különleges paradicsomfajták fejlődését végig tudjátok majd követni. Türelmetlenül várom, hogy mi lesz belőlük. 1 hete ültettem el őket, a napokban várom, hogy kibújjanak. Nem sok mag van, talán 10-10 db. fajtánként. Nekem, elegendő terület hiányában ez a mennyiség is sok lesz, ezért a palántákból szívesen adok annak, aki felneveli őket.